„Mindig is szerettem az állatokat, a fajok közül különösen a madarakat. Kilencéves koromtól madarászom, beléptem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületbe, és jártam madarász táborba is. Gimnázium közepén elkezdett érdekelni, hogyan működik az állati test, úgy gondoltam, jó volna az orvoslást és az állatszeretetet kombinálni, így jelentkeztem az Állatorvosi Egyetemre, ahol a vadállatokra specializálódtam és első szemesztertől kezdve elköteleztem magam a Fővárosi Állat- és Növénykert mellett is. Munkatársaimmal és a Magyar Madármentők Alapítvánnyal közösen mára több mint 30.000 mentett vadállatnak adhattunk második esélyt, közülük is legtöbb és a hozzám legközelebb állók a bajbajutott madarak. Gyógyító munkánkból szívesen emlékszem vissza többek között arra a kerecsensólyom fiókára, amely kiesett a fészekből, és eltörte mindkét lábát. Miután bekerült hozzánk, egyik lábába implantátumot helyeztünk, majd, amikor a csont meggyógyult, eltávolítottuk a segédeszközt. A másik láb esetében nem volt szükség operációra, csak sínbe tettük, és hosszú hetek után a kerecsensólyom teljesen felépült. Amikor elengedhettük, örömmel és meghatódva nyugtáztuk, hogy mindent megtettünk érte, így második esélyt kaphatott a szabad az életre.”
Dr. Sós Endre állatorvoslással és állatvédelemmel foglalkozó szakember. Tudományos pályafutása 1995-ben kezdődött, amikor állatorvosdoktori diplomát szerzett az Állatorvostudományi Egyetemen.1998-ban a veszélyeztetett fajok menedzselése területén az Egyesült Királyságban is diplomát szerzett, majd 2003-tól a Magyar Vad-és Állatkerti Állatorvosok Társasága alelnöke, 2008-tól elnöke. 2006-ban kisállatgyógyász szakállatorvos másoddiplomát szerez és az EAZWV (European Association of Zoo- and Wildlife Veterinarians) magyar szekciójának képviselője, továbbá a szervezet ügyvivő testületének, igazgatóság tagja. 2008-tól egzotikus állatgyógyász szakállatorvos, illetve a magyar szakemberek vezetője abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely a világon mesterséges termékenyítésből másodikként (és mélyfagyasztott spermából elsőként) születő szélesszájú orrszarvúborjú világrajövetelét teszi lehetővé. 2010 óta Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karán, illetve az Állatorvostudományi Egyetemen oktató. 2012-ben PhD fokozatot szerez a „Túzok egészségtana” témakörben és DipECZM (ZHM) fokozatot szerzett Zoo Health Management témában. 2017-től a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója, valamint 2019-től címzetes egyetemi docens továbbá számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet elismert tagja. 2000-től mindezek mellett nemzeti és nemzetközi szaktanácsadó; állatkert létesítési, megújítási konzultáns.
Főbb kutatási területei a vastagbőrűek gyógyászata, állatkerti- és vadon élő állatok aneszteziológiája, a ragadozó madarak egészségtana. A hazai ornitológiához terepi megfigyelésekkel járul hozzá, aktív terepmadarász, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottságának tagja.
Négy, a hazai faunára új madárfaj - 1987-ben a vándorpartfutó, 2002-ben a bajszos poszáta, 2003-ban az örvös réce, a tavalyi évben pedig a kanadai daru - esetében megtaláló, vagy a megtaláló csapat tagja volt.
Díjai, elismerései
- 2007-ben Pro Natura Emlékplakettben részesült vadállatok mentése és szaporítása során végzett állatorvosi tevékenységért, illetve a nemzetközi kutatócsoport hazai vezetőjeként végzett munkájáért, amelyben a világon elsőként és másodikként született déli szélesszájú orrszarvúborjú mesterséges termékenyítéssel.
- 2021-ben Dr. Sós Endrét az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetségének (European Association of Zoo and Wildlife Veterinarians - EAZWV) elnökévé választották
- 2021-től Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) elnök-helyettesé választotta.
Főbb publikációk
- Hermes, R., Göritz, F., Saragusty, J., Sós, E., Molnár, V., Reid, C.E., Schwarzenberger, F. & Hildebrandt, T.B. (2009). First successful artificial insemination with frozen-thawed semen in rhinoceros. Theriogenology 71, pp. 393-399.
- Hildebrandt, T. B., Hermes, R., Walzer, C., Sós, E., Molnár, V., Mezösi, L., Schnorrenberg, A., Silinski, S., Streich, J., Schwarzenberger, F. & Göritz, F. (2007). Artificial insemination in the anoestrous and the postpartum white rhinoceros using GnRH analogue to induce ovulation. Theriogenology 67, pp. 1473-1484.
- Lantos, Á., Niemann, S., Mezősi, L., Sós, E., Erdélyi, K., David, S., Parsons, L. M., Kubica, T., Rusch-Gerdes, S. & Somoskövi, Á (2003). Pulmonary tuberculosis due to Mycobacterium bovis caprae in captive Siberian tiger. Emerging Infectious Diseases, 9 (11), pp. 1462-1464.
- Sós, E., Molnár, V., Liptovszky, M., Vrabély, T. & Rigó, P. (2007). Veterinary aspects of a Sumatran Orang-utan (Pongo pygmaeus abelii) introduction in a zoo situation. In: Wibbelt, G., Bergholz, N., Seet, S. & Hofer, H. (eds): Erkrankungen der Zootiere: Verhandlungsbericht des 43. Internationalen Symposiums über die Erkrankungen der Zoo und Wildtiere, 19-20 May, 2007, Edinburgh, United Kingdom, pp. 71-73.
- Sós, E., Molnár, V., Révay, T., Németh, A., Farkas, J., Hidas, A. & Csorba, G. (2009). Veterinarian participation at the critically endangered Lesser Blind Mole Rat (Nannospalax leucodon) research in Hungary. In: Wibbelt, G., Kretzschmar, P., Hofer, H. & Seet, S. (eds): Proceedings of the International Conference on Diseases of Zoo and Wild Animals, Leibniz Institute for Zoo and Wildlife Research (IZW, Berlin) and European Association of Zoo- and Wildlife Veterinarians (EAZWV), May 20-24, 2009, Beekse Bergen, The Netherlands, pp. 118-121.
- Sós, E., Molnár V., Gál J., Németh, A., Perge, E., Lajos, Z. & Csorba, G. (2012). Typhlitis and abdominal cystic lymphangiomatosis in a Mt. Carmel Blind Mole Rat (Nannospalax (ehrenbergi) carmeli). Journal of Zoo and Wildlife Medicine, 43:416-420.
- Sós, E., Szigeti, A., Fok, É., Molnár, V., Erdélyi, K., Perge, E., Biksi, I. & Gál, J. (2012). Toxoplasmosis in Tammar wallabies (Macropus eugenii) in the Budapest Zoo and Botanical Garden (2006-2010). Acta Veterinaria Hungarica, in press.
- Sós-Koroknai, V. & Sós, E. (2021): Hazai ragadozómadarak egészségkárosodásának vizsgálata. Heliaca. 113-117.
- Remport, L., Sós-Koroknai, V., Hoitsy, M. & Sós, E. (2021): Occurence of jaw fractures in captive giraffes in European zoos. Journal of Zoo and Wildlife Medicine. (In press)
- Sós-Koroknai, V., Solymosi, N., Krikó, E., Tóth, T., Marosán, M. & Sós, E. (2020): Examination of morbidity and the incidence of electrocution in Common Kestrels (Falco tinnunculus) admitted to the Wildlife Rescue Center at the Budapest Zoo and Botanical Garden between 2014-2016. Magyar Állatorvosok Lapja. 142. 429-438.
