Fekete sapkás apró cimboránk: a barátposzáta

Kedveli az ember közelségét, mégsem emiatt hívják barátposzátának, hanem a hím feje búbján hordott fekete sapka miatt. A sötét folt a szerzetesekre emlékeztette az embereket. Népnyelvi nevei mind erre a jellegzetességére utalnak: barátfülemüle, papfülemüle, Herman Ottó barátkaként említi. Dallamos, hosszú éneke miatt is jól ismert madár. Ugyanakkor Herman szerint „dala egyszerű, nem is közelíti a fülemüléét, nem csattogó, nem bánatos, nem zokogó; hanem kedves fütyörészés, akár valami víg gyerkőczé; fel is hangzik a bokornak majd erről, majd arról az oldaláról és a figyelő emberre vidámságot áraszt.” Közeli rokona, a sokszavú poszáta komoly filmes karriert futott be, Az éhezők viadalában a főszereplő Katniss Everdeen védjegye lett.

Eurázsia meleg és mérsékelt részein honos, de Észak-Afrikában sem idegen. A Dél-Európában élő egyedek egész évben helyben maradnak. A hűvösebb éghajlaton élők viszont télen melegebb vidékekre vándorolnak. Minél északabbra fekvő területeken honos a pár, annál délebbre vándorol a hideg hónapokra. Hazánkból is elköltözik többnyire, de ha gondos gazda etetőjére talál, szívesen nálunk tölti a telet. A hosszú vándorút előtt felhalmozott testsúlyuk, amely nélkülözhetetlen a több ezer kilométer megtételéhez, lomhábbá teszi őket. Ezért sajnos könnyebben esik ragadozó madarak áldozatául ebben az időszakban. A dús cserjésekben érzi igazán otthon magát, de bozótosok, bokorsávok, városi parkok, kertek is gyakran szolgálnak élőhelyéül.

A barátposzáta (Sylvia atricapilla) 15 cm hosszúra nő meg, szárnyfesztávolsága elérheti a 23 cm-t, a verébnél valamivel kisebb. A poszátafélék között is elég kisméretűnek számít. Tollazata nagyrész szürke, háta kissé barnás árnyalatú. A fiatal egyedek feje teteje barna, a tojóké pedig rozsdavörös. A fekete fejfedő a felnőtt hímek kiváltsága. Csőre olyan, mint egy ár. A már említett sokszavú poszáta feljegyzések szerint ezt szinte fegyverként is használja. Ha egy kisebb állat, egy macska például megtámadja fészküket, a poszátapár bátran rátámad, és elűzi.

A békésebb barátposzáták inkább csak apróbb élőlényekre vadásznak a fák lombkoronájában megbújva. A lesből elkapott rovaroknak, pókoknak, csigáknak vajmi kevés esélyük van a fürge mozgású énekesmadárral szemben. Szintén fontos táplálékforrás számára a viszonylag magas cukor- és vitamintartalmú bodzabogyó. A sok-sok madárfaj között a barátposzáták is előszeretettel látogatják ősszel és részben télen is ezeket a bogyóktól roskadozó bokrokat. Aki madárbarát kertet szeretne, kialakítása során tartsa szem előtt, hogy olyan cserjéket, fákat is ültessen, amelyek télvíz idején eleséget biztosítanak a nálunk telelő barátposzátáknak. Szívesen fogadnak bármilyen más lágy táplálékot, legyen az gyümölcs, zöldség vagy akár tejtermék.

Monogám madárfaj. A hím több fészek építésébe is belekezd, mely alapokból a tojó választja ki a fészekrakásra legalkalmasabbat. A fészket száraz növényekből építik és puha szőrszálakkal teszik kényelmesebbé. Nem tartoznak a jeles építészek közé, kialakított otthonuk szerkezete annyira laza, hogy a rövid költés után általában szét is hullik. A barátposzáta évente kétszer költ május és június között. A 3-7 tojás 11-14 napig tartó kiköltésében mindkét szülő szerepet vállal.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által meghirdetett szavazáson 1993-ban a barátposzáta lett az „Év madara”. Magyarországon a leggyakoribb poszátafaj, ez körülbelül egymillió párt jelent. Gyorsan és jól alkalmazkodik a változó környezethez, Magyarországon a legkevésbé veszélyeztetek közé tartozik.

2023. május