A budapesti állatkert sok szempontból különleges hely
A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebben működő állatkertjeinek, 1866-ban augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Ennek emlékére, illetve az állatkertek népszerűsítésére hazánkban ez a nap az Állatkertek Napja. Az alapítás óta eltelt bő másfél évszázad alatt több mint százmillióan keresték fel az intézményt A rendszerváltás óta évente átlagosan egymillió ember látogat el a Városligetbe, hogy megnézze az itt élő állatokat, vagy részt vegyen a változatos rendezvényeken. Kijelenthető, hogy az Állatkert az ország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye.
Visszatekintő montázs - Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert, fotóarchivum
Épített öröksége is figyelemreméltó, az állatházak, épületek jelentős része műemlékvédelmi oltalom alatt áll.
Az alapítók, Xántus János, Kubinyi Ágoston vagy Szabó József, jeles tudósok és hazafiak, részben szakmai megfontolásból, a természettudományos ismeretek terjesztése érdekében tartották fontosnak az első hazai állatkert életre hívását, részben pedig nemzeti ügynek tekintették a megalapítását.
Alapelv, hogy az Állatkert minél szélesebb keresztmetszetet mutasson be az élővilág sokféleségéből, hiszen a biodiverzitás az élővilág egyik legfőbb jellemzője. Ez a gyűjteményalakítási koncepció a nagynevű zoológustól, Lendl Adolftól ered, aki a XX. század elején vezette az intézményt. A gazdag élővilág bemutatása érdekében a sokféle emlős és madár mellett a legtöbb társintézménytől eltérően hüllőkből, kétéltűekből, halakból és gerinctelenekből is igen változatos gyűjtemény látható. A bemutatott állatfajok száma jelenleg meghaladja a 850-et, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentős, Magyarországon pedig itt látható a legtöbbféle állat.
A sokféleség az itt látható növényvilágra is jellemző, hiszen az intézmény egyúttal gyűjteményes kert, illetve botanikus kert egyben, a bemutatott növényfajok és változatok száma még az állatokét is meghaladja. Nem véletlen, hogy a kertet „állat- és növénykertnek” nevezik.
A Fővárosi Állat- és Növénykert világviszonylatban az elsők között csatlakozott azokhoz az erőfeszítésekhez, melynek célja, hogy a természetben megritkult, vagy akár teljesen el is tűnt fenyegetett és veszélyeztetett állatfajokat állatkerti szaporítással mentsenek meg a kipusztulástól. Az első ilyen program az állatkertek világtörténetében az európai bölény megmentése érdekében jött létre 1923-ban, és ebben a Budapesti Állatkert kezdettől fogva részt vett. A Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság IV. Kongresszusát 1927-ben épp a magyar főváros állatkertjében tartották.
A 2007-ben született orrszarvú, Layla, bébi korában. Fotó: Bagosi Zoltán
Az Állatkert története során számos nemzetközi jelentőségű szakmai eredményt értek el az itt dolgozó szakemberek. Például a világ első állatkerti örvös medvéje, aki aztán sikeresen fel is cseperedett, 1934-ben született Budapesten. Nemcsak a régmúltban, hanem a közelmúltban is sikerült nagy jelentőségű eredményeket elérni, például azzal, hogy a világ első, mesterséges termékenyítésből született orrszarvúja Budapesten látta meg a napvilágot 2007-ben, majd a második 2008-ban.
Az Állatkert - patinás műemlékeivel, gazdag múltjával és szakmai eredményeivel - nemzetünk kulturális örökségének fontos része.
