Duplán és fordítva: egyedülálló násztánc
A vöcsök (rendszertani) család legapróbb tagja a kis kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis). Násztáncuk nem szép, ám igen szokatlan. Erről később olvashatnak. Előbb az általános tudnivalók. Kis termetüket számosságukkal ellensúlyozzák: hazánkban ez a legelterjedtebb vöcsökfaj. Eurázsiában őshonos, de találkozhatunk vele Afrikában, Közép- és Dél-Ázsiában, illetve a távoli Ausztráliában. Ahol a téli hideg időszakra befagy a számukra létfontosságú víz, onnan délre vonulnak. Magyarországon találkozhatunk áttelelő párokkal is, bár ez kockázatos számukra, mivel ilyenkor jelentősen csökken a megfelelő táplálék mennyisége. A legtöbb kis vöcsök márciustól és november végéig él vizes élőhelyeinken.
Ennek a kis vízimadárnak a teljes testhossza 25-29 cm, nyaka is arányosan rövidebb rokonainál. A szárnyvégei közötti fesztávolság általában 40-45 cm. Tollazata egyszerűbb a búbos vöcsökénél. Párkereséskor a kis vöcsök tollazata barnásan csillogó fekete, hasa szürkésfehér, melyen sötét foltokat visel. Nyaka rozsdavörös színű, míg feje testéhez hasonlóan feketés. Szeme vörösesbarna, csőre pedig két színű: a töve fehér, a hegye pedig fekete. Téli tollazata lényegesen egyszerűbb, ilyenkor egész teste szürkésbarna, hasa, fara és nyaka kissé világosabb. A két nem között nincs látványos különbség megjelenésben.
Lakhelyül állóvizeket választ – ebből nálunk bőséges a kínálat. Mivel a vöcsök a vízből szerzi táplálékát, fontos, hogy a tó vagy holtág legalább egy méter mély legyen. Madarunk speciális vadásztechnikája az alábukás, így szerzi meg fő táplálékát, a vízi rovarokat, csigákat vagy apró halakat. Néha vízinövények is szerepelnek az étlapján. A kisebb zsákmányt már a víz alatt lenyeli, a nagyobbakkal visszatér a víz felszínére.
Kedveli a sűrű növényzettel benőtt vízpartokat. A vízinövények közé rejti fészkét, melyet nádszárakból, gyékényszárakból, hínárból és egyéb növényekből állít össze. Otthona a vízen úszik, itt rakja le tojásait is, és költi ki kicsinyeit.
A kis vöcsök násztánca nem olyan látványos, mint rokonaié. A párok egymás felé úsznak, ki-kiemelkednek a vízből, és, nem túl romantikus gesztusként, fészekanyagot adnak egymásnak. A párosodás aktusára külön fészket építenek, melyet később nem használnak. A madárvilágban egyedülálló, hogy a párzás után kis pihenőt tartva megismétlik az aktust, de ezúttal fordított szerepkörben, így a madármegfigyelőknek nagyon nehéz megállapítaniuk, hogy melyik egyed milyen nemű.
Fészekterületét más madaraktól foglalja el. Ez sok esetben összetűzésre ad okot, a terület birtoklásának kérdését sokszor csípésekkel és taposással harcolják ki. A párok hazánkban évente kétszer költenek, de általában csak egyszer töltik meg fészekaljukat. A vízen úszó fészekbe 5-7 tojást rak le a tojó. 19-20 napnyi váltott kotlás után a kikelt kis vöcskök már tudnak úszni. Sőt, az egynapos fiókáknak még a merülés sem jelent gondot. Mivel a fiókák nem egyszerre törik fel a tojáshéjat, gyakran előfordul, hogy az egyik szülő még a tojásokat melegíti, a másik a már kikelt kicsiket trenírozza.
A hazai fészkelő állomány 3000-3200 párra tehető. Magyarországon a kis vöcsök védett madár, eszmei értéke 50 ezer forint.
2023. május
Fotó: iStock
