Mintha Salvador Dalí vagy Hieronymus Bosch tervezte volna főszereplőnk testfelépítését, annyira meghökkentőek arányai. Kis testéhez képest hosszú lába furcsa kinézetet kölcsönöz neki.
Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nyelv nem véletlenül nevezi „cigenuelá”-nak, azaz gólyácskának. Magyar földön is több erre utaló elnevezést kapott: gólyalábú, széki gólya. Vannak más népi nevei is: széki szarka, gyöngyvérlile. A „széki” az élőhelyére utal, szikes talajú földön, mocsaras helyen érzi jól magát, a gyöngyvérlile pedig jelzi, hogy a madár a lilealakúak rendjébe tartozik. És a töcs? Nos, aki már hallotta a címben szereplő madarunkat, nyilvánvalóan rájött, hogy ez az utótag hangutánzó szóból lett madárnévvé.
Élőhelye a Földközi-tenger vidéke: Dél-Európa, Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika. Magyarországon is találkozhatunk vele, mivel a természetes szikes tavakat kedveli, az állomány létszáma e területek állapotától függ. Vonuló madár, áprilisban érkezik, és augusztus-szeptember táján vissza is költözik a melegebb, déli vidékekre. Hazánkban rendszeresen költ, de nagyban függ az évi csapadéktól, hogy hány gólyatöcspár választja a magyar vizeket otthonul.
Hosszú lába teljesen fedetlen, tollak, pihék nem akadályozzák mozgását a vízben. Három lábujja közül a külsőt és a középsőt rövid hártya köti össze, ez a hatékony közlekedést szolgálja, a rajtuk levő rövid karmok pedig a biztos kapaszkodáshoz szükségesek. Testhossza 35-40 centiméter. Szárnyai hegyesek, ha kitárja őket, szárnyvégtől szárnyvégig 67-83 centi hosszúak. Testét apró tollak borítják, hasán már-már prémszerűen. Mint a legtöbb szárnyas esetében, a hím gólyatöcs színezete élénkebb a tojóénál, ami a párválasztáskor kap fontos szerepet. A hím nyakszirtje és dolmánya pompás fekete, melynek zöld csillogása biztosan ámulatba ejti a párkereső tojókat. A madár többi része hófehér, hosszú lába piros. A tojó nagyon hasonlít a hímre, de megjelenése fakóbb: fehér tollai nem csillognak, feketesége nem ragyog. Télire le is cseréli fejének és tarkójának fekete tollait fehérre, legfeljebb szürkés nyoma marad nyári árnyalatának.
A gólyatöcs olyan mély vízben is keresgélhet, ahol más partimadár már nem tud leállni. Ezt ki is használja, gyakran gázol hasig a vízbe. Úszó és a szárazon mászó állatokat, békalárvákat, vízipoloskákat, bogarakat és tegzeslárvákat zsákmányol. Édes vagy enyhén sós vizek állatvilága egyaránt retteghet csőrétől, mely a halszálkához hasonlóan hajlékony, és hosszúsága miatt rejtekekbe is jól be tud nyúlni vele.
Általában egyesével fészkel, de arra is van példa, hogy laza telepeket alkotnak fészkeik. A talajba mélyített fészkét növényekkel, szálakkal, levelekkel béleli ki. A víz közelében él. 3-5 tojást rak, és 25-26 napig költ. Magyarországon kevés pár él, számuk ingadozó. A hazai állományt állóvizeink védelmével lehetne biztosítani, ami rendszeresebb visszajárást, és stabil költést eredményezne.