A nyári lúdról télen
Hosszú évek óta állandó program november utolsó szombatján sokaknak, hogy pár órát a Tatai Vadlúd Sokadalomban töltsenek. Nem lehet megunni! Pedig a ludak október végétől, november elejétől egészen a következő év februárjáig bármelyik nap láthatók, amikor elsétálnak az Öreg-tó partján. Akár decemberben, az ünnepek idején.
Újat tanulni ezekről a madarakról bármikor lehet. Sőt, teleszkópos tóparti megfigyeléssel kis idő után sikerül akár már néhányat „személyesen” is felismerni. Egyik szebb, mint a másik, ám most csak arról a fajról lesz szó, amely hazánkban is fészkel, a ludak közül egyedüliként. A neve, nyári lúd is erre utal. Nem mindig hívták így. Az 1840-es években még rendes lúd néven szerepelt, valamint márciusi lúd néven is ismert volt. Szürke lúdként is említik, mert tollazatának fő színe a szürke, azaz pontosabban a világosszürke. Talán épp ezért nevezik az Alföldön szőke libának.
A lábuk a hússzínűtől egészen a rózsás árnyalatokig többféle lehet. A csőrük hússzínű vagy narancssárga. Ez a legnagyobb termetű európai vadlúd. Hossza kb. 80 cm, szárnyfesztávolsága átlagosan 170 cm, testtömege pedig 2,5-4 kg. Alfaja a 4-5000 éve háziasított házi lúd, így nem csoda, hogy mindkét faj gágog.
A nyári lúd a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, Európában sokfelé költ, például a Skandináv félszigeten, Izlandon, Írországban és Skóciában, Lengyelországban, a teljesség igénye nélkül. Itt jellemzően egy-egy területen, ám Ázsiában nagy, összefüggő területeken élnek.
Vonuló madár, Közép-Európából szeptember és november között nyugatabbra és délebbre vonul, ezzel egy időben az északon élő példányok szintén délebbre vonulnak, például Norvégiából Svédország déli területeire, vagy Izlandról Skóciába. Hazánkba is érkeznek Oroszországi területekről nyári ludak telelni. A nyári ludak vonuláskor nagy csapatokban járnak, jellegzetes V alakban repülnek.
A vízparthoz közeli, nyílt élőhelyeket kedvelik. Magyarországon a tavak és mocsarak nádasaiban, gyékényeseiben költenek. Nem szeretik, ha háborgatják őket. Növényi táplálékkal élnek, füvet, gabonát, lágy szárú növényeket esznek, de a nagy kedvenc a kukorica. Csapatokban járnak a kukoricatarlókra.
A tojó egyedül építi fészkét nagy nádasokba, mindig valami védett, kiemelkedő felületre, a nádszálakat letördelve és egymásra halmozva alakítja ki a költőhelyet, amelyet saját tollaival bélel ki.
Sokszor kolóniákban építkeznek, társaságkedvelő madarak. Az udvarlási szakasz hosszabb ideig tart, az elköteleződés jele, hogy a két madár kórusban gágog. Hűségesek. A párok kitartanak egymás mellett életük végéig. Amelyik madár párját veszti, sokszor nem is talál már társat magának.
Az általában 5-6 tojáson a tojó 28 napig kotlik. A tojó és a gúnár egyaránt vezeti a kikelt kislibákat, amelyek ivaréretté 2-3 éves korukban válnak. A nyári ludak általában 20 évig élnek.
A nyári ludat hazánkban 1954-ben fokozottan védetté nyilvánították. Egy 2000-ben megjelent tanulmány megállapításai szerint „Európa nyári lúd állománya mintegy 984.000 példányra tehető”. Egy ekkori felmérés legalább 2000 párban határozta meg Magyarország fészkelő nyári lúd állományát. A szigorú hazai védelmi intézkedések következtében évről évre egyre nagyobb és stabilabb állományúvá vált, ezért 2012-től a szakminisztérium feloldotta védelmét és vadászhatóvá tette.
2022. december 22.
Fotó: Csonka Péter
